Gazdaságpszichológia | Digital Textbook Library

Opciók valószínűségelmélete,

A gazdasági jelenségek megértéséhez és előrejelzéséhez opciók valószínűségelmélete elmúlt évtizedekben pénzt titkokat hozzájárult a döntéselmélet. A döntéselmélet elsősorban az emberi viselkedés pl. A közgazdaságtan centrális dogmája szerint a társadalmi jelenségeket az emberek egyéni haszonelvű választásai magyarázzák. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a döntéselmélet ami a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia és a vezetéselmélet határán álló tudományág a közgazdaságtan segédtudománya.

Ez valójában még sincs így. Bár a normatív döntéselméleti modellek alaptételei sokban emlékeztetnek a közgazdaságtan centrális dogmájának egyes axiómáira, a két tudomány horizontja teljesen eltérő. Más jelenségeket kíván magyarázni a közgazdaságtan, illetve a döntéselmélet, ezért más-más következtetéseket vonhatunk le az egyes kísérletekből, ha azokat az egyik, illetve a másik megközelítés keretében értelmezzük.

Az egyes axiómarendszerek születését befolyásolhatják filozófiai megfontolások, és természetesen lehetnek filozófiai, világnézeti, etikai vagy egyéb következményeik ránk nézve — akár személyes szinten, opciók valószínűségelmélete a tudósközösség szintjén. Ilyen kölcsönhatások mindig is voltak a tudománytörténetben.

Gondoljunk csak a newtoni világkép és a determinisztikus gondolkodás kapcsolatára. Egy axiómarendszer tudományos elfogadottságát azonban a ma elfogadott tudományelméleti paradigma szerint ezek a tényezők közvetlenül nem határozhatják meg.

Egy tudományos modell axiómái többé-kevésbé önkényesek: nem szorulnak sem igazolásra, sem cáfolásra. Ezek egy modell alkotóelemei, amiket mindaddig elfogadunk, amíg a belőlük felépített rendszer a modell által vizsgálandójelenségeketjól magyarázza, illetve megbízhatóan jelzi előre. Az axiómarendszert akkor vetjük el, ha tudunk helyette jobbat: olyat, amelynek segítségével pontosabb magyarázatokra és predikciókra vagyunk képesek. A közgazdaságtan a társadalmi-gazdasági jelenségek magyarázatát és előrejelzését tűzi ki célul.

Amíg erre képes, addig nincs ok arra, hogy axiómáit felülbíráljuk. A döntéselmélet célja ezzel szemben az emberi viselkedés magyarázata és előrejelzése. A két tudomány tehát más kérdésekre kíván választ adni. Így más esetben fogunk úgy dönteni, hogy elvetjük, illetve hogy megtartjuk — egyébként hasonló — axiómarendszerüket. Opciók valószínűségelmélete kérdés: hogyan hat egymásra ez a két tudomány?

opciók valószínűségelmélete

Az emberi viselkedés vizsgálati eredményeiből vonhatunk-e le bármilyen társadalmi-gazdasági szintű következtetést? Így például, ha a döntéselméleti kutatások megmutatnák ahogy meg is teszikhogy döntéseink nem mindig haszonelvűek, mondhatjuk-e, hogy felül kell vizsgálnunk a közgazdaságtan centrális paradigmáját? Miért kérdés ez egyáltalán? Nem egyértelmű ez? Hiszen a társadalmat egyének alkotják, és így a társadalmi jelenségeket alapvetően meghatározza, hogy a társadalmat alkotó egyének hogyan viselkednek.

Így, ha az emberek nem mindig haszonelvűen opciók valószínűségelmélete, akkor a társadalmi jelenségek sem írhatók le a haszonelvűség tézisével. Ez az érvelés ilyen formában biztosan nem állja meg a helyét.

Valószínűségszámítás (ea+gy) MBNK61E/G

Miért is? Előfordulhat ugyanis, hogy a nem haszonelvű irracionális döntések nem befolyásolják a közgazdasági folyamatok racionalitásának érvényességét, mert az elemi döntések torzításai makroszinten elhanyagolhatóak, vagy éppen ellentétes irányban hatva, mintegy kiegyenlítik egymást.

Ez az érvelés Adam Smith óta gyakori a klasszikus közgazdaságtan követői körében. Logikailag valóban megállja a helyét, és analóg más tudományos magyarázatokkal.

A fizikából ismerős lehet számunkra, hogy a szobában levő levegő részecskéi is bizonyos peremfeltételeket figyelembe véve bármilyen irányban, bármilyen sebességgel mozoghatnak, a szoba levegőjére mégis érvényesek a termodinamika főtételei. Így a szobában a levegő úgy áramlik, hogy a opciók valószínűségelmélete kiegyenlítődjék.

A gázrészecskék mozgásában így egyszerre van jelen a rendezetlenség és a tendenciózus mozgás. Ezek opciók valószínűségelmélete mellékesek a közgazdaságtan számára a döntéselmélet eredményei? A fogalom egyébként éppen az anomáliák feloldása miatt sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. A döntéselméletben a pénz értékétől eljutottunk a szubjektív várható hasznosságig. A közgazdaságtanban a szubjektív várható hasznosság értelmezése, kezelése alapvető nehézséget vet fel: mit kezdjünk egy szubjektív mennyiséggel makroszinten?

Fizikai alapmérések, 1. „mérés”

Ennek a kérdésnek a kezeléséhez nagyban hozzájárulhat a döntéselmélet. Ezeknek a folyamatoknak a megértéséhez, illetve az axiómarendszer módosításához továbbra is hozzásegíthet minket a döntéselmélet.

A továbbiakban nagyrészt opciók valószínűségelmélete a döntéselmélet keretei között, azaz az egyének döntéseit vizsgáljuk. Először bemutatjuk a klasszikus közgazdaságtani alapokon nyugvó legfontosabb normatív opciók valószínűségelmélete modelleket. Megmutatjuk, hogyan magyarázzák, illetve jósolják be az egyéni döntéseket ezek a modellek. Ezután rátérünk a leíró döntéselmélet keretében vizsgált legfontosabb anomáliákra és elméleti magyarázatukra.

Végül néhány, az előbbi anomáliákból következő makrojelenségre hívjuk fel a figyelmet, amit a klasszikus közgazdasági modell nem képes magyarázni.

Valójában itt mutatjuk meg, milyen haszna is lehet a döntéspszichológiának a közgazdaságtan számára.

Pénzügyi- és kockázati folyamatok (MMNV64G-1)

A fejezet korlátai miatt nem foglalkozunk a döntési folyamatok vizsgálatával. Csupán a döntés végeredményének racionalitását vizsgáljuk, vagyis azt, hogy a döntések mennyire segítik a döntéshozót céljai elérésében. A procedurális racionalitás kérdésének kifejtésére azaz, hogy a döntési folyamat mennyire szolgálja a racionális választás meghozatalát itt most nem vállalkozunk lásd pl.

opciók valószínűségelmélete

Jungermann, Opciók valószínűségelmélete alábbiakban áttekintjük a normatív döntéselméleti modelleket kialakulásuk sorrendjében. Megmutatjuk, hogy az egyes modellek hogyan épülnek egymásra, milyen kérdéseket vetnek fel, illetve hogy ezeket a kérdéseket a későbbi modellek hogyan kívánják megválaszolni.

Alapfogalmak Először nézzük, melyek a döntéselméleti modellek által használt legfontosabb fogalmak: Opció: egy döntés során választható alternatívák, cselekvési lehetőségek egyike. Például a döntési helyzet: Mit kezdjek a megtakarított pénzemmel? Néhány opció: a gyorsan pénzt keresni a webmoney on, c vállalati kötvénybe fektetem, esetleg d bevarrom a párnámba.

Természetesen további opciókat is meg lehet fogalmazni. A Micimackó-részvények árfolyama Ft opciók valószínűségelmélete 25 ] lesz. Az árfolyam Ft-nál magasabb lesz. Ha arról kívánok dönteni, hogy kössek-e egy ezer Ft éves díjú casco biztosítást az autómra a következő évre, akkor a világállapotok opciók valószínűségelmélete a következő lehet: Jövőre a gépkocsikárom értéke ezer Ft-nál nem lesz nagyobb.

Jövőre a gépkocsikárom értéke ezer Ft-nál nagyobb lesz. Kimenetek: egy opció választása esetén a megvalósult világállapottól függően a döntés következménye a döntés kimenetével írható le. Így az állampapír-vásárlás kimenete egyféle: Ft-os kifizetés.

Gazdaságpszichológia

A részvényvásárlás eredménye az árfolyam alakulásától függően opciók valószínűségelmélete alacsony, átlagos vagy magas kifizetés. A biztosításkötésé: van vagy nincs káresemény. Természetesen, ha a világállapotokat másképp határoztuk volna meg, akkor a kimenetek is mások lennének. Axiómái a klasszikus közgazdaságtan centrális paradigmájával teljesen összhangban vannak, ugyanakkor olyan világképre épülnek, amelyben nincs helye a bizonytalanságnak.

A rendszer axiómái a következők: 1. A döntéshozó a döntéshez szükséges minden információval rendelkezik, a döntési lehetőségek opciók adottak.

Az egyes opcióknak egy-egy kimenete van, azaz a kimenetek biztosak. A döntéshozó a nagyobb kifizetésű opciót választja. Itt az opciók lehetséges kimenetelei vagy eleve összegszerűen adottak, vagy a piaci viszonyoknak megfelelően pénzben kifejezhetőek. Bizonyos esetekben könnyű az opciók összehasonlítása. Például azt a mosogatószert kell választanom, amelynek egységára alacsonyabb. Mit tekintsek azonban egységárnak?

Ugyanannak a márkának a különböző kiszerelései esetén a válasz egyszerű: ml termék árát. Különböző márkák esetén a válaszhoz egy kis leleményességre van szükség, például egy-egy tányér elmosásához szükséges mennyiség árát lehet összehasonlítani. Klasszikus hasznosságmodell A magasabb kifizetésű opció választásának axiómáját hamar felváltotta a hasznosságon alapuló döntés axiómája.

A hasznosság a tudománytörténetben filozófiában, opciók valószínűségelmélete régóta, többféle formában létező fogalom. Ezt illetve ennek egy változatát vette át a közgazdaságtan, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az emberi döntések nem magyarázhatók a piaci értékek alapján.

A kocka el van vetve!

Egyrészt az otthoni munkákról döntés kimenetei nem fejezhetők ki pénzben pl. Így például olyan, életet formáló döntések, mint a párválasztás vagy a hivatásválasztás esetében a pénzben mérhető haszon mint motívum, illetve mint az egyes opciókat jellemző tényező háttérbe szorulhat.

A racionalitás dogmájának fenntartására törekvő döntéselmélet és közgazdaságtan opciók valószínűségelmélete pénzérték helyébe a hasznosságot állította, mint a racionális döntés kritériumát. Ez alapján a klasszikus döntéselmélet módosított axiómái a következők: 1- Egy döntés során bármely opció választása esetén opciók valószínűségelmélete kimenet eredmény valószínűsége egy. A változatokra és eredményekre vonatkozó információk teljesek. A kimenetek egy hasznosságskálán rendezhetők.

A döntéshozó megkülönböztetőképessége végtelenül finom: a skála folytonos. A döntéshozó azt a változatot választja, amelynek a hasznossága nagyobb. A első axióma a helyzet biztos kimenetelére, a második a teljes informáltságra, a harmadik a kimenetek rendezhetőségére, végül a negyedik a döntéshozó haszonmaximalizálására utal.

Ez utóbbi írja le tehát a módosított klasszikus modell emberképének racionalitását. A bizonytalanság gondolata a döntéselméletben Az eddig bemutatott modellek nem foglalkoznak a döntésekben rejlő bizonytalansággal.

Pedig nemcsak olyan nyilvánvalóan kockázatos döntésekesetén kell a véletlennel számolnunk, mint a szerencsejáték, a tőzsdei befektetés vagy az életés vagyonbiztosítás, hanem szinte minden döntésünk esetén. A biztosnak hitt állampapírokat is elértéktelenítheti egy hiperinfláció, és akkor nagyanyáink bölcsessége tűnhet helyesnek: porcelánba, ékszerbe vagy éppen sóba, zsírba, lekvárba kell megtakarításainkat fektetni. Komolyra fordítva a szót: napjaink tudományos elméleteiben a valószínűség fogalma meghatározó.

De mitjelent, hogy egy eseménynek a valószínűsége például 0,5? Képzeljük el, hogy a HÉVjapán precizitással működik, mi pedig véletlen időpillanatban érkezünk az Árpád hídhoz. Mit mondhatunk: mi az esélye annak, hogy a Batthyány tér felé menő szerelvényjön előbb? Tegyük fel azonban, hogy ismerjük a menetrendet mindkét irányban változatlan és egyenlő sűrűséggel opciók valószínűségelmélete a vonatok, mondjuk tízpercenkéntde nincs nálunk óra.

Mit válaszolhatunk ekkor az eredeti kérdésre? A válasz nyilván a menetrend függvénye: ha például Békásmegyer felé minden óra 02, 12, 22, 32 stb. Itt természetesen azzal az egyszerűsítő feltevéssel torzítással éltünk, hogy a szerelvények tökéletes pontossággal járnak. A döntéselméletben tehát egy esemény bizonytalansága nem aztjelenti, hogy valamiről nem lehet megmondani, hogy mi fog történni, hanem azt, hogy az adott információk birtokában nem opciók valószínűségelmélete megmondani, hogy mi fog történni.

Az adott információk alapján olyan modellt alkotunk, amelyben az opciókhoz tartozó kimeneteknek meghatározott a valószínűségük. Fentebb nem válaszoltunk arra a kérdésre, hogy egy számunkra bizonytalan eseményt mikéntjellemezhetünk egy számmal: azaz az egyes kimeneteknek a valószínűségét hogyan opciók valószínűségelmélete írjuk le egy értékkel.

A döntéselmélet a valószínűségnek három alapvető értelmezését különbözteti meg Jeffrey, Itt a számunkra kedvező esetek elemi események számának és az összes eset elemi esemény számának hányadosaként értelmezzük a valószínűséget.

Az egyes értelmezések esetén más-más problémák merülhetnek fel, különböző hibákat követhetünk el használatuk során. A szerencsejátékok esetén viszonylag egyszerű a szükséges szimmetriát észrevennünk.

Sokszor azonban tévesen vagy legalábbis nem eléggé megalapozottan feltételezzük a szimmetriát: egy rajzszög feldobásakor például a két elemi esemény nem felcserélhető. A rajzszög gyakrabban esik szúrós végével felfelé, mint fordítva.

A matematika, ezzel szemben, a valószínűség fogalmát definíció helyett axiomatikusan vezeti be: az egyes opciók valószínűségelmélete egy 0 és 1 közti valós számot rendel úgy, hogy a lehetetlen esemény valószínűsége 0, a biztos eseményé pedig 1 legyen.

Feltételezve továbbra is, hogy a kimeneteknek meghatározható és rendezhető a hasznossága, hogyan kell választanunk az egyes választási alternatívák opciók között?

opciók valószínűségelmélete

A kérdésre adott válaszok közül a legismertebbet a várható hasznosság elmélete expected utility theory fogalmazta meg: eszerint a döntéshozó a várható hasznosság — E U — maximalizálására törekszik Baron, Egy ilyen döntési helyzetet döntési fával tehetünk szemléletesebbé lásd a 3. Nézzük meg egy példán, mit is jelentenek az előbbiek!

  • Gazdaságpszichológia | Digital Textbook Library
  • Asszisztensek a bináris opciókban
  • Videó bevétel az opciókról

Egy vállalat tulajdonosaként az elmúlt évi millió Ft profitot be kívánom fektetni.