A kibocsátó opciója kibocsátásra kerül, Egy másik járható út a forrásbevonásban: a vállalati kötvény - energetix.hu
A nyilvános társaságok értékpapír-kibocsátása A legtöbb társaság esetében az első a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül kibocsátás ritkán az utolsó is egyben.
- Pénznemkereskedelmi tanács
- Olimp kereskedelem bináris opciók bejegyzés
- Részvényopciók kereskedésére
- Forex nyitó órák haragudtak
- Nagyon sok pénzt kell keresnem
Ahogy ugyanis a vállalat növekszik, valószínű, hogy további részvény- és kötvénykibocsátásokat hajtanak végre. A részvénytársaságok vagy nyilvános minden befektetőnek szóló ajánlattétel útján, a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül a régi részvényesek körére korlátozva rights issue értékesíthetnek értékpapírokat.
Manapság az Egyesült Államokban már gyakorlatilag az összes részvény- és kötvénykibocsátás nyilvános ajánlattétel general cash offer útján történik, azonban számos más országban széles körben elterjedt a korlátozott körű kibocsátás is, ezért az Olvasónak tisztában kell lennie ez utóbbi működésével is. Ezért a jelen fejezet A függelékében bemutatjuk a korlátozott körű kibocsátást is.
A nyilvános ajánlattétel Amikor egy már jegyzett társaság új részvényt vagy kötvényt kínál fel nyilvános ajánlattétel útján, akkor ugyanazt az eljárást kell követnie, amelyet az első kibocsátáskor már végigjárt. Azaz a kibocsátást jóváhagyatja az értékpapír-felügyeletnél, azután eladja a kibocsátásra kerülő értékpapírokat egy vagy több aláírónak azaz a szindikátusnakakik azután nyilvánosan értékesítik azokat.
Mielőtt a kibocsátási árfolyamot rögzítenék, az aláírók ugyanúgy összeállítják a várható keresletet tartalmazó kibocsátási könyvet, mint ahogy azt a Marvin első részvénykibocsátásánál láttuk.
Modern vállalati pénzügyek | Digitális Tankönyvtár
A SEC a nagyobb vállalatoknak azt is lehetővé teszi, hogy a jövőre vonatkozó, legfeljebb kétéves időtávra szóló finanszírozási terveiket egyetlen bejegyzési kérelem keretében nyújthassák be.
A tényleges kibocsátások azután már némi további papírmunka árán elvégezhetők, ha a cégnek éppen pénzre van szüksége, vagy úgy érzi, hogy kedvező árfolyamon bocsáthat ki értékpapírokat. Gondoljuk végig, hogy pénzügyi vezetőként hogyan használnánk az előzetes keretengedélyt. Tegyük fel, hogy cégünknek a tervek szerint a következő évben millió dollárig terjedő összegű hosszú lejáratú hitelre lesz szüksége.
Ezzel engedélyt szerzett arra, hogy millió dollár erejéig kötvényt bocsásson ki, de nem köteles kibocsátani egyetlen fillérnyi kötvényt sem. Arra sincs kötelezve, hogy egy meghatározott aláíróval dolgozzon együtt — a bejegyzési kérelem megnevezhet egy vagy több lehetséges aláírót, akikkel a cég esetleg együttműködhet, de ezeket is megváltoztathatja a későbbiekben. Ha az engedélyünk megvan, akkor nyugodtan hátradőlhetünk a székben, és majd csak akkor bocsátunk ki kötvényeket, amikor valóban szükségünk van rá, ráadásul akkora részletekben, amekkorában akarjuk.
Tegyük most fel, hogy a Merrill Lynch belebotlik egy biztosítótársaságba, amelyik szeretne 10 millió dollárt vállalati kötvényekbe fektetni. Megcsörren a telefonunk.
- Opciós szerződés kialakítása
- Pénzügyi csere
- Snt 2 opció
- Német otthon
- Bináris opciók az induláshoz
A Merrill Lynch van a vonal másik végén és felajánlja, hogy megvásárol tőlünk 10 millió dollár értékű kötvényt 8. Majd a Merrill továbbadja ezeket a kötvényeket a biztosítónak, reményei szerint magasabb árfolyamon, mint amennyiért vette azokat, így biztosítva magának a közvetítői jutalékot.
Nézzünk meg egy másik lehetséges ügyletet, amelyben kihasználjuk a kezünkben levő keretengedélyt.
Néhány ajánlat érkezhet saját nevében önállóan ajánlatot tevő befektetési bankoktól, mások pedig erre a célra szindikátust alakíthatnak.
Ez azonban nem a mi problémánk; ha az árfolyam megfelelő, akkor elfogadjuk a legjobb ajánlatokat. Nem minden arra jogosult vállalat él a keretengedélyben rendelkezésre álló jogával. Előfordul, hogy jobbnak látják a hagyományos csatornák igénybevételét, különösen akkor, amikor a kibocsátásra váró értékpapírnak valamilyen szokatlan jellemzője van, vagy amikor egy cég úgy érzi, hogy a kibocsátáshoz egy befektetési bank tanácsaira vagy jóváhagyására van szüksége.
Következésképpen a vállalatok a keretengedélyezés lehetőségét inkább a vállalati kötvények legkülönfélébb változatainak forgalomba hozatalánál használják ki, pénzt bináris lehetőség csak ritkábban fordul elő részvénykibocsátás tervezésekor. Nemzetközi értékpapír-kibocsátások A komolyabb cégek nem korlátozzák magukat az Egyesült Államok tőkepiacaira: a nemzetközi tőkepiacokon is tőkéhez juthatnak. Az ilyen kibocsátásokkal kapcsolatos eljárások nagyjából megegyeznek az Egyesült Államokban a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül gyakorlattal.
Két dolgot azonban meg kell jegyeznünk. Ha a kérdéses értékpapír az Egyesült Államokban nem kerül nyilvánosan kibocsátásra, akkor nem kell a SEC-nél engedélyeztetni. A kibocsátónak azonban ilyenkor is kell tájékoztatót vagy jegyzési felhívást készítenie. A nemzetközi kötvénykibocsátások gyakran úgynevezett felvásárlási ügylet keretében kerülnek lebonyolításra, amikor is egyetlen vagy legfeljebb néhány aláíró vásárolja fel az egész kibocsátást.
A felvásárlási ügyletek a vállalatok számára nagyon rövid idő alatt lebonyolítható kibocsátásokat tesznek lehetővé. A nagy összegű kötvénykibocsátásokat mostanában gyakran megosztják, egy részük az europiacokon, másik részük az Egyesült Államokban kerül kibocsátásra.
A részvénykibocsátásokban hasonlóképpen járnak el. Az eladás lebonyolításáért hozzávetőlegesen millió dollárt fizetett a tagból álló, nemzetközi aláírói csoportnak. Az aláírók összegyűjtötték a kibocsátás iránt érdeklődő befektetők a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül, majd továbbították azokat a londoni Robert Fleming befektetési banknak, amely összeállította az ajánlatok jegyzékét.
Bizonyos befektetők például a társaság akkori részvényesei és a korai ajánlattevők ajánlatai a sor elejére kerültek, míg azok, akik a későbbiekben csökkentették ajánlatukat vagy eladtak meglevő részvényeikből, a sor végére kerültek.
A háromhetes kibocsátási időszak végére a Wellcome Trust feltérképezte a kibocsátás keresleti görbéjét, ami megmutatta, hogy a befektetők hány részvényt voltak hajlandók megvásárolni az adott árfolyamon. Ennek az információnak a birtokában úgy döntöttek, hogy millió részvényt értékesítenek, amelyből a teljes bevétel kb. Végül hozzávetőlegesen intézményi és 30 magánbefektető vásárolt a kibocsátásból.
Az értékesített papírok 40 százaléka Az Egyesült Királyságon kívül talált gazdára, főként az Egyesült Államokban, Japánban, Franciaországban és Németországban. Ma már rengeteg vállalati részvény forog a világ nagy nemzetközi tőzsdéin.
A Citigroup, az egyik legnagyobb amerikai bank részvényeit például New Yorkban, Londonban, Amszterdamban, Tokióban, Zürichben, Torontóban, Frankfurtban és még néhány kisebb tőzsdén is jegyzik. Néhány vállalat részvényeit nem is jegyzik anyaországuk tőzsdéin. A hálózati ellenőrző berendezéseket gyártó izraeli Radcom Ltd. A Radcom részvényeit Izraelben nem forgalmazták. A vállalat ugyanis azt gondolta, hogy jobb árat kap, a kibocsátást követően pedig aktívabb másodlagos forgalmat élvezhet, ha New Yorkban megy a tőzsdére.
A vállalatnak kell megfizetnie az aláírókat is, mégpedig oly módon, hogy alacsonyabb árfolyamon kell nekik eladnia az értékpapírokat, mint amekkora árfolyam megfizetését a befektetőktől várhatnak.
Amint a táblázatból is jól látható, az értékpapír-kibocsátásnak is megvan a maga méretgazdaságossága — a forgalmazók díja a kibocsátás méretének növekedésével arányosan csökken. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátási költsége azonban alacsonyabb: számos kibocsátásnál egy százalék alatt marad. Aláírói jutalék néhány Az összes közvetlen költség az aláírói jutalék és az egyéb közvetlen kiadások összege.
Forrás: Lee, I. Journal of Financial Economics, A piac reakciója a részvénykibocsátásokra A már tőzsdén szereplő részvények új kibocsátásait tanulmányozó közgazdászok általában azt állapították meg, hogy az új kibocsátások bejelentése valóban az árfolyamok csökkenését eredményezi. Az Egyesült Államok termelővállalatainak kibocsátásai esetén az árfolyamcsökkenés mértéke átlagosan 3 százalék.
Mi lehet ennek a magyarázata? Az egyik nézet szerint a pótlólagos kínálat ígérete egyszerűen lenyomja a részvény árfolyamát. Másrészt azonban nincs arra mutató jel, hogy az árfolyamesés mértéke nőne a részvénykibocsátás nagyságának növekedésével. Létezik viszont egy alternatív magyarázat is, amely — úgy tűnik — jobban megfelel a tényeknek. Tegyük fel, hogy egy étteremlánc pénzügyi vezetője optimista a vállalat kilátásait illetően.
Véleménye szerint a részvények árfolyama nagyon alacsony. Ennek ellenére a vállalat részvényeket akar kibocsátani, hogy finanszírozza a vállalat terjeszkedését Észak-Kaliforniában. Mindegyik lehetőségnek vannak hátrányai. Ha az étteremlánc most bocsát ki részvényeket, az új részvényesek kedvezőbb hogyan lehet pénzt keresni számítógéppel és internettel kerülnek a jelenlegi részvényesek kárára. Amikor a részvényesek osztani kezdik a pénzügyi vezető optimizmusát, a részvények a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül emelkedni fog, és nyilvánvalóvá válik, hogy az új részvényesek nagyon kedvező árfolyamot fizettek a kibocsátáskor.
Ha a a kibocsátó opciója kibocsátásra kerül vezető meg tudja győzni a részvényeseket a vállalat fényes jövőjéről, akkor az új részvényeket reális árfolyamon lehet kibocsátani. Ez azonban nem olyan könnyű feladat.
Ha viszont elég részletes adatokat bocsát a vállalat a befektetők rendelkezésére a vállalat üzleti terveiről és nyereség-előrejelzéseiről, az egyrészt költséges, másrészt nagy segítség a versenytársaknak.
A pénzügyi vezetőnek csökkentenie kell vagy el kell halasztania a részvénykibocsátást mindaddig, amíg a vállalat részvényeinek árfolyama meg nem emelkedik.
Modern vállalati pénzügyek
Ez nagyon költséges, de lehet, hogy megéri, ha a részvények jelenlegi árfolyama erősen alulbecsli a részvények valós értékét, és a részvénykibocsátás az egyetlen forrás, ahonnan a vállalat tőkéhez tud jutni. Ha viszont a vezetők azt tudják, hogy a részvények felülértékeltek, akkor a helyzet éppen fordított.
Ha a vállalat ezen a magas árfolyamon értékesíti az új részvényeket, akkor ez a meglévő részvényeseknek kedvezne az újakkal szemben. Ez esetben a vezetők még akkor is készek a részvénykibocsátásra, ha a befolyt pénzt csupán a bankban tudják elhelyezni. Természetesen a befektetők nem ostobák.
Jól tudják, hogy a vezetők nagyobb valószínűséggel bocsátanak ki részvényt akkor, amikor az túlértékelt, ezért ennek megfelelően lefelé nyomják a részvények árfolyamait. Így előfordulhat, hogy az új kibocsátáskor bekövetkező árfolyamesésnek semmi köze sincs a megnövekedett kínálathoz, hanem egyszerűen csak a kibocsátás tényében elrejtett információ következménye. A mintában szereplő kibocsátások közül néhány kötelező — a tőkemegfelelési szabályok betartása miatt szükséges — kibocsátás volt.
A többi viszont egészen közönséges, különböző vállalati projektek finanszírozásának céljából, önként végrehajtott részvénykibocsátás volt. Vizsgálataik szerint a kötelező kibocsátások sokkal kisebb árfolyameséshez vezettek, mint kereset az interneten 205 707 önkéntes kibocsátások, ami tökéletesen egybevág a fenti alternatív magyarázattal.
